Ki volt Sztárai Mihály?
Ki volt
Sztárai Mihály?
Iskolánk névadója, Sztárai Mihály a 16. században élt. A magyarországi reformáció kiemelkedő prédikátoregyéniségeként hirdette az evangélium üzenetét.
A ferencesrendi szerzetesből protestáns lelkésszé lett Sztárai kötelességének tekintette, hogy Dél-Dunántúl (a törökök által megszállt) területén minél több emberhez elvigye az örömhírt, és így munkássága során 120 gyülekezetet jött létre.
Küldetését akár az élete kockáztatása árán is vállalta a mohácsi csata utáni korántsem nyugodt és békés politikai-társadalmi viszonyok közepette.
Később Sárospatakra költözött, majd Pápa városának lelkészeként tevékenykedett, és foglalkozott az oktatás és a tudományok helyzetével is.
A fennmaradt írások szerint a szókimondó és bátor Sztárai kitűnően szónokolt és pompás humoráról is híres volt. Az irodalomtörténet is számon tartja, méltatja életművét: korának kiemelkedő drámaírója volt, verseket írt, zsoltárokat fordított, illetve – zeneértő lévén – dallamokat is komponált a zsoltárszövegekhez. Kiválóan játszott hegedűn és lanton.
Sztárai Mihály nevéhez fűződnek az első párbeszédbe szedett protestáns propagandairatok, hitvitázó drámák:
Sztárai annyira népszerű volt, hogy noha hódoltsági területen tevékenykedett, azonban költeményei 1555-től kezdve a század végéig gyakran megjelentek az ország másik végén, így akár Debrecenben is.
Sztárai Mihály, mint a reformáció egyik jeles képviselője, hatásában messze túlmutat egykori munkásságán.
Iskolánk névadója, Sztárai Mihály a 16. században élt. A magyarországi reformáció kiemelkedő prédikátoregyéniségeként hirdette az evangélium üzenetét.
A ferencesrendi szerzetesből protestáns lelkésszé lett Sztárai kötelességének tekintette, hogy Dél-Dunántúl (a törökök által megszállt) területén minél több emberhez elvigye az örömhírt, és így munkássága során 120 gyülekezetet jött létre.
Küldetését akár az élete kockáztatása árán is vállalta a mohácsi csata utáni korántsem nyugodt és békés politikai-társadalmi viszonyok közepette.
Később Sárospatakra költözött, majd Pápa városának lelkészeként tevékenykedett, és foglalkozott az oktatás és a tudományok helyzetével is.
A fennmaradt írások szerint a szókimondó és bátor Sztárai kitűnően szónokolt és pompás humoráról is híres volt. Az irodalomtörténet is számon tartja, méltatja életművét: korának kiemelkedő drámaírója volt, verseket írt, zsoltárokat fordított, illetve – zeneértő lévén – dallamokat is komponált a zsoltárszövegekhez. Kiválóan játszott hegedűn és lanton.
Sztárai Mihály nevéhez fűződnek az első párbeszédbe szedett protestáns propagandairatok, hitvitázó drámák:
Sztárai annyira népszerű volt, hogy noha hódoltsági területen tevékenykedett, azonban költeményei 1555-től kezdve a század végéig gyakran megjelentek az ország másik végén, így akár Debrecenben is.
Sztárai Mihály, mint a reformáció egyik jeles képviselője, hatásában messze túlmutat egykori munkásságán.